Kenyeres Júlia (eredetileg Korách, Letenye, Zala vármegye, 1895. december 11. – Budapest, 1958. december 30.) újságíró, politikus.

Élete

Édesapja Korách Fülöp államhivatalnok, 1895. március 25-én került Kassáról Letenyére adótárnoki minőségben. Édesanyja Singer Berta.^[1] Korach Fülöpnek három gyermeke volt, Júlia testvérei Korach Mór, világhírű tudós, akadémikus és Komját Aladár költő voltak.

Néhány évi letenyei tartózkodás után édesapjukat Fiuméba helyezték. Kenyeres Júlia ott végezte elemi- és középiskoláit. Budapesten az egyetem matematika-fizika szakára felvételizett, de egy év múlva átjelentkezett az orvosi karra.

Politikai pályája

Egyetemi hallgatóként részt vett a Galilei Kör munkájában. A KMP-nek a kezdetektől tajga volt. A Tanácsköztársaság idején – politikai gondolkodása miatt – a Közoktatásügyi Népbiztosság a filmügyek politikai biztosának művészeti helyettesévé nevezte ki. A Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror elől emigrált. Berlinben az NKP tagja lett, s mint üzemi lapszerkesztő dolgozott. Eközben cikkeket, verseket írt az emigráns magyar sajtóba.

1921-ben, Bécsben, az "Egység" című kommunista irodalmi folyóirat egyik alapítója volt. 1922 őszén Berlinbe, majd 1932-ben a Szovjetunióba költözött. A moszkvai Lenin-iskola apirantújának elvégzése után párttörténetet és marxizmus-leninizmust oktatott. 1936-ban önként jelentkezett a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjába, ahol Júlia Alvarez néven vált ismertté. 1939-ben visszatért a Szovjetunióba.

Egyik fő szervezője, egyben szerkesztője volt a moszkvai Kossuth Rádiónak, 1939-40-ben. 1947-ben hazatért Magyarországra. 1950-ben a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató-helyettese lett. Szerkesztette a Tartós békéért, népi demokráciáért című lap magyar kiadását. Haláláig tagja volt a Magyar Újságírók Szövetsége vezetőségének.

Forrás:Wikipédia